Ugrás a fő tartalomra
Logó
hu
European Anti-Fraud Office
Csalás bejelentése

Jogi háttér

A csalás elleni küzdelem jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke (korábban: az EK-Szerződés 280. cikke).

1. Az OLAF létrehozása

Módosítások:

2. Az OLAF szerepe – igazgatási vizsgálatok és együttműködés az Európai Ügyészséggel (EPPO) 

Az OLAF fő szerepét és igazgatási vizsgálatok lefolytatására jogosító hatáskörét az alább felsorolt rendeletek és megállapodások határozzák meg. Az igazgatási vizsgálatok körébe a tagállamokban (az EU pénzügyi érdekeivel kapcsolatban) végrehajtott vizsgálatok és az uniós intézmények munkatársait érintő vizsgálatok tartoznak.

A jogi keret legutóbbi módosításai szoros együttműködést írnak elő az Európai Ügyészséggel, melynek keretében a két fél – kerülve az erőfeszítések kettőzését – kölcsönösen kiegészíti egymás tevékenységét és információt cserél egymással. A felülvizsgált rendelet a szabályok észszerűsítése révén szilárdabb keretet biztosít az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez és vizsgálataihoz. A módosított szabályozás rögzíti a bankszámla-információkhoz való hozzáférés szabályait, és erősebb biztosítékokról rendelkezik az OLAF-vizsgálatok által érintett személyek számára.

3. A helyszíni ellenőrzésekre / a tagállamokban lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó horizontális uniós szabályozás

4. Ágazati szabályozás

 A szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével kapcsolatban az alábbi rendeletek tartalmaznak rendelkezéseket:

5. A szabálytalanságok bejelentése

Szakpolitikai területek:

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2020-as programozási időszak:

– 2007–2013-as programozási időszak:

Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap és Európai Tengerügyi és Halászati Alap

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2021-es programozási időszak:

– 2007–2013-as programozási időszak (strukturális alapok és Kohéziós Alap):

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2020-as programozási időszak:

Belügyi alapok

– 2021–2027-es programozási időszak (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Belső Biztonsági Alap, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz):

– 2014–2020-as programozási időszak (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz):

–2007–2013-as programozási időszak (Európai Menekültügyi Alap, Külső Határok Alap, Európai Visszatérési Alap és a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő Európai Integrációs Alap):

Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA)

– 2021–2027-es programozási időszak (IPA III):

– 2014–2020-as programozási időszak (IPA II):

– 2007–2013-as programozási időszak (IPA I):

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2020-as programozási időszak:

6. Az uniós büntetőjog harmonizációja

Az uniós büntetőjog harmonizációjára vonatkozó egyezmények

1. első jegyzőkönyv
2. második jegyzőkönyv és a hozzá tartozó magyarázó jelentés
3. az Európai Bíróság hatásköréről szóló jegyzőkönyv

A Bizottság jelentései az 1995. július 26-i európai uniós egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek tagállami végrehajtásáról:

a) 2004. évi jelentés és melléklete
b) 2008. évi jelentés és melléklete

Megjegyzés: Dánia kivételével minden tagállam esetében a PIF-egyezmény helyébe a PIF-irányelv fog lépni (lásd lent). A PIF-egyezmény csak Dániára lesz alkalmazandó. A PIF-irányelv végrehajtásának határideje 2019. július.

Irányelv az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (PIF-irányelv)

Az irányelv hatálya alá tartozó tagállamoknak (Dánia kivételével minden tagállamnak) két éven belül (2019 júliusáig) át kell ültetniük az irányelvet nemzeti jogrendjükbe. Az említett időpontban az irányelv – a hatálya alá tartozó tagállamok tekintetében – a PIF-egyezmény és jegyzőkönyveinek helyébe fog lépni. Dániára azonban továbbra is a PIF-egyezmény lesz alkalmazandó.

7. Munkamegállapodások

8. Harmadik felekkel aláírt megállapodások

Harmadik felekkel aláírt, vámügyekben megvalósuló kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló rendelkezéseket tartalmazó megállapodások

9. Vámcsalás elleni intézkedések a nemzetközi megállapodásokban

Az EU megenged bizonyos mértékű preferenciális elbánást a nem uniós partnerországokból származó áruk számára az adott országokkal kötött kereskedelmi vagy együttműködési megállapodások keretében.

Az ilyen preferenciális elbánásnak feltétele, hogy legyenek megfelelő és végrehajtható – a Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék által elfogadott különböző szakpolitikai dokumentumokban meghatározott – vámcsalás elleni intézkedések.

Az alábbi kivételes körülmények között az árukra vonatkozó preferenciális elbánás ideiglenesen felfüggeszthető az úgynevezett „csalás elleni záradékok” alapján:

  • a preferenciális elbánással kapcsolatos vámjogszabályok és vámrendelkezések nagymértékű megsértése vagy kijátszása,
  • a partnerország ismételten megtagadja vagy más módon elmulasztja teljesíteni a vámjogszabályok és vámrendelkezések megsértésének vagy kijátszásának megelőzésében, felderítésében és leküzdésében való együttműködésre vonatkozó kötelezettségét.

A csalás elleni záradékok a tiltott kereskedelmet hivatottak visszaszorítani azáltal, hogy megakadályozzák az árukra vonatkozó preferenciális elbánás szabályaival való visszaélést. A helytelen és tisztességtelen verseny elleni fellépés révén ezek a záradékok védelmet nyújtanak a jogszerű kereskedelmet folytató gazdasági szereplőknek.

A csalás elleni záradékok több mint 20 éve a vonatkozó uniós megállapodások szerves részét képezik, és megtalálhatók például a következőkben:

  • az önálló rendszerekben, például az EU általános vámkedvezmény-rendszerében,
  • az EU szabadkereskedelmi megállapodásaiban és gazdasági partnerségi megállapodásaiban.

Az EU csalás elleni záradékaihoz számos biztosíték tartozik, például konzultációs és nyomonkövetési folyamat, határidők, valamint átláthatóság az üzleti közösség számára, hogy minimalizálni lehessen a jogszerű kereskedőkre gyakorolt káros hatásokat. 

Az árukra vonatkozó preferenciális elbánás ideiglenes felfüggesztése olyan intézkedésnek minősül, amelyhez csak legutolsó sorban lehet folyamodni, ha nagyszabású csalást kell megakadályozni, és más igazgatási intézkedések nem bizonyultak hatásosnak vagy elég eredményesnek ebben.

A csalás elleni záradékok jegyzéke

10. Ítélkezési gyakorlat

Az Európai Unió Bíróságának az OLAF szempontjából fontos döntéseit felsoroló jegyzék