Az OLAF küldetése
Az Európai Unió programok és projektek széles körét finanszírozza költségvetéséből azzal a céllal, hogy emelje az életszínvonalat Európában és világszerte. Az uniós költségvetésből származó pénzek nem megfelelő felhasználása, valamint az uniós költségvetés forrásául szolgáló adókkal, vámokkal és illetékekkel kapcsolatos adócsalás közvetlenül az uniós polgároknak okoz kárt, és az egész európai projektet hátráltatja.
Az OLAF a következők útján teljesíti küldetését:
- független vizsgálatokat folytat az uniós forrásokat érintő csalással és korrupcióval kapcsolatban, ezáltal gondoskodva arról, hogy az uniós adófizetők pénze teljes egészében az európai munkahelyteremtést és növekedést ösztönözni hivatott projektek finanszírozását szolgálja;
- erősíti a polgároknak az uniós intézményekbe vetett bizalmát az EU alkalmazottai, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegések kivizsgálása révén;
- szilárd alapokon álló uniós szakpolitikát alakít ki a csalás ellen.
Az OLAF vizsgálati jogköre
Az OLAF azokat a csalással, korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket vizsgálhatja ki, amelyek az EU pénzügyi érdekeit érintik a következők vonatkozásában:
- valamennyi uniós kiadás: a fő kiadási kategóriákat a strukturális alapok, az agrárpolitikai és vidékfejlesztési alapok, a közvetlen kiadások és a külső segélyek jelentik;
- az uniós bevételek bizonyos területei, főként a vámok;
- az EU alkalmazottainak, illetve az uniós intézmények tagjainak bármelyikével szemben felmerülő súlyos kötelességszegés gyanúja.
Az OLAF által indított vizsgálatok menete
Az OLAF különböző forrásokból kap információkat esetleges csalásokról és szabálytalanságokról. Az esetek többségében az OLAF az EU-intézményekben vagy a tagállamokban az uniós pénzek kezeléséért felelős szervezeti egységek által végzett ellenőrzések nyomán jut az információhoz.
Az OLAF a hozzá beérkezett állításokat elsődleges értékelésnek veti alá, hogy megállapítsa, a hatáskörébe tartozó ügyről van-e szó, és teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek indokolttá teszik, hogy vizsgálatot indítson.
Az OLAF vizsgálatai egyebek mellett meghallgatásokat és helyszíni ellenőrzéseket is magukban foglalhatnak, és az alábbi három kategória valamelyikébe sorolhatók:
- Belső vizsgálatok: ezek olyan igazgatási vizsgálatok, amelyek az EU intézményeinél, illetve szerveinél csalás, korrupció, illetve bármely más, az uniós pénzügyi érdekeket érintő jogsértő tevékenység felderítése céljából indulnak; ebbe a kategóriába tartozik a hivatali kötelezettségekkel kapcsolatos súlyos mulasztások kivizsgálása is.
- Külső vizsgálatok: ezek olyan, az Európai Unió intézményeit és szerveit nem érintő igazgatási kivizsgálások, melyek természetes vagy jogi személy által elkövetett csalás vagy szabálysértő magatartás felderítését célozzák. Azok az esetek minősülnek külső kivizsgálásnak, melyekben az ügy kivizsgálását jelentő munka nagy részét az OLAF végzi.
- Koordinációs ügyek: ezekben az ügyekben az OLAF az információgyűjtés és -csere, valamint a kapcsolattartás elősegítésével támogatja a tagállami hatóságok vagy más uniós szervezeti egységek által végzett vizsgálatokat.
A vizsgálat lezárását követően a hivatal intézkedéseket ajánl az érintett uniós intézményeknek és tagállami hatóságoknak: javasolhatja többek között bűnügyi nyomozás indítását, jogtalanul kifizetett pénzösszegek behajtását vagy más fegyelmi és igazgatási intézkedést. Az ajánlott intézkedések végrehajtását az OLAF nyomon követi.
Az OLAF személyzete számára kiadott, vizsgálati eljárásokra vonatkozó iránymutatások
2023. évi gazdálkodási terv
Stratégiai terv a 2020–2024-es időszakra
Éves tevékenységi jelentés (2021)