Skip to main content
European Anti-Fraud Office
Csalás bejelentése
Sajtóközlemény31 május 2017Európai Csalás Elleni Hivatal

Az OLAF 2016-ban: vezető szerep a csalás elleni küzdelemben átfogó, transznacionális vizsgálatok révén

31/05/2017

2017/08. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY

PDF version (191.44 KB)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016-ban a tevékenységeit fokozottan az átfogó, transznacionális vizsgálatokra összpontosította, melyek gyakran több millió eurót érintő pénzügyi ajánlásokat eredményeztek. Legyen szó akár egy alaposan kidolgozott csalási rendszer rekonstruálásáról, melynek eredményeként lopott uniós forrásokat követtek vissza egy 1,7 milliárd eurós közlekedési projektben, vagy egy bűnbanda által kicsalt 26,7 millió euró visszafizettetéséről szóló ajánlásról, az OLAF-vizsgálók a képességeiket az uniós adófizetők szolgálatába állították.

Azáltal, hogy fényt derített alaposan kidolgozott, határon átnyúló csalástípusokra, valamint a nemzeti és uniós hatóságokkal való együttműködése révén, melynek célja a csalók bíróság elé állítása, az OLAF jelentősen hozzájárult annak biztosításához, hogy az uniós források eljuthassanak az azokra leginkább rászoruló polgárokhoz.

Az OLAF 2016. évi vizsgálati eredményei számokban:

  • Az OLAF 272 ügyet zárt le és 219 új vizsgálatot indított, és ezzel a nagy ügyterheléssel folyamatosan csökkenő létszám mellett kellett megbirkóznia.
  • Az OLAF 346 ajánlást adott ki az érintett tagállami és uniós hatóságoknak, melyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az uniós költségvetésbe, és segítségükkel a csalók bíróság elé állíthatók.
  • Az OLAF további sikere, hogy még rövidebbé tette vizsgálatainak időtartamát, melyeket átlagosan 18,9 hónap alatt zárt le, ami új rekord a Hivatal számára.

Az OLAF által azonosított tendenciák az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások területén

Az OLAF megbízatása lehetővé teszi számára, hogy teljes képet alkosson az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások változó jellegéről. A vizsgálatai keretében összegyűjtött információk felhasználásával az OLAF egy empirikus tanulmányban elemezte a csalások legszembetűnőbb tendenciáit. Ebben azt vizsgálta, hogy a bűnözők hogyan alkalmazkodtak az új gazdasági és szabályozási környezethez, melynek során folyamatosan új és kreatív módszerekkel próbálnak uniós forrásokat kicsalni. Az OLAF elemzésében feltárt tendenciák dióhéjban:

  • A közbeszerzés továbbra is vonzó terület a csalók számára, akik korrupció és offshore számlák segítségével követnek el csalásokat. A közbeszerzéssel kapcsolatos csalás számos esete transznacionális, mivel az új csalási forgatókönyvekben gyakori a következő szereposztás: valamely tagállamból egy ajánlatkérő és több más tagállamból ajánlattevők, akik a munkáikat szintén más országokban letelepedett vállalkozásoknak adják alvállalkozásba.
  • A kutatási és foglalkoztatási támogatások a csalás szempontjából jövedelmező területek, melyeken egyre népszerűbb a kettős finanszírozás és a foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalás.
  • A bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.
  • Az utóbbi években jelentősen megváltozott a cigarettacsempészet jellege, a csempészek figyelmének középpontjába az „olcsó fehérekkel”, vagy márkátlan cigarettákkal való kereskedelem került.

Az OLAF mint innovációs központ

Az elmúlt években az OLAF jelentősen beruházott a leginnovatívabb vizsgálati technikákba és eszközökbe. Ennek segítségével az OLAF hozzájutott a legkorszerűbb kriminalisztikai és elemzési eszközökhöz, melyek a jövőben is biztosítják a Hivatal számára a csalás elleni globális küzdelemben betöltött vezető szerepét. 2016-ban az OLAF ezeket az eszközöket többek között a panamai dokumentumok elemzéséhez használta fel, melynek eredményeként az OLAF számos vizsgálatot indított.

Az OLAF aktív szerepvállalása a csalás elleni politika fejlesztésében

A Hivatal rendszerint kiemelt szerepet játszik az EU pénzügyi érdekeinek csalással és korrupcióval szembeni védelméről szóló jogszabályok szövegének megtárgyalásában. 2016-ban előrelépés történt két fontos szakpolitikai kezdeményezés területén, melyekben az OLAF aktív szerepet töltött be. Az egyik esetben arról határoztak, hogy a súlyos, legalább 10 millió euró kárt okozó héa-bűncselekményekre is kiterjesztik az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (az ún. PIF-irányelv) hatályát. Ugyanakkor világossá vált, hogy egyhangúság hiányában az Európai Ügyészséget megerősített együttműködési eljárás keretében fogják létrehozni. Az OLAF és az Európai Ügyészség szorosan együtt fognak működnek annak biztosításában, hogy a csalókat ne csak azonosítsák, hanem valóban bíróság elé állítsák.

Kitekintés a jövőbe

Bár az OLAF modern vizsgálati szerv, mely képes még a legösszetettebb, határon átnyúló csalási ügyek megoldására is, Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója azt nyilatkozta, hogy aktualizálni kell a jogalkotók által az OLAF rendelkezésére bocsátott eszközöket annak érdekében, hogy a Hivatal alkalmazkodni tudjon a jelenlegi csalási környezethez. „Véleményem szerint a jövőt a reformoknak kell alakítaniuk”, mondta az OLAF főigazgatója, amit a következővel egészített ki: „Csalás elleni vizsgálókként megfelelő eszközökre van szükségünk, melyekkel megvizsgálhatjuk a feltételezhetően illegális pénzügyi mozgásokat, végigkövethetjük a pénzt a csalási láncon, és amelyek hozzáférést biztosítanak számunkra azon gazdasági szereplők vagy intézmények helyiségeihez, amelyek feltételezhetően csalárd tevékenységeket folytathattak.”

Megbízatása utolsó évének elején Giovanni Kessler rámutatott arra, hogy az OLAF kiváló eredményeket ért el teljesen függetlenül, alkalmazottjai maximálisan elkötelezettek amellett, hogy munkájukat az európai polgárok szolgálatába állítsák, a Hivatal tevékenységének új lendületet adó vezetők összetartó csapata segítségével. „Bizakodással tekintek a Hivatal előtt álló jövőre”, nyilatkozta Giovanni Kessler.

A teljes jelentés a következő linken érhető el.

Az OLAF küldetése, megbízatása és hatáskörei:

Az OLAF küldetése az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások felderítése, kivizsgálása és megállítása.

Az OLAF a következők útján teljesíti küldetését:
• az uniós forrásokat érintő csalással és korrupcióval kapcsolatos független vizsgálatok lefolytatása annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi uniós adófizető pénze olyan projektekhez jusson el, amelyek ösztönözhetik az európai munkahelyteremtést és növekedést;
• hozzájárulás a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának erősítéséhez az uniós személyzet, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegések kivizsgálása révén;
• csalás elleni határozott uniós politika kialakítása.

Független vizsgálati feladatkörében az OLAF kivizsgálhatja az EU pénzügyi érdekeit érintő csalással, korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket, a következők vonatkozásában:
• valamennyi uniós kiadás: a fő kiadási kategóriákat a strukturális alapok, az agrárpolitikai és
vidékfejlesztési alapok, a közvetlen kiadások és a külső segélyek jelentik;
• az uniós bevételek bizonyos területei, főként a vámok;
• az uniós személyzet, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegés gyanúja.

További részletek:

Alina BUREA     
Szóvivő      
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)   
Telefon: +32 2 295 73 36   
E-mail: olaf-media@ec.europa.eu  
http://ec.europa.eu/anti-fraud   
Twitter: @OLAFPress     

Silvana ENCULESCU
Helyettes szóvivő
Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
Telefon: +32 2 298 17 64
E-mail: olaf-media@ec.europa.eu
http://ec.europa.eu/anti-fraud
Twitter: @OLAFPress

Leírás

Közzététel dátuma
31 május 2017
Szerző
Európai Csalás Elleni Hivatal
News type
OLAF press release