Az Európai Csalás Elleni Hivatal közismert rövid neve az OLAF. A betűszó a hivatal francia nevének („Office de Lutte Anti-Fraude”) kezdőbetűiből áll össze.
| 2021 | Június 1-jén működésbe lép az Európai Ügyészség (EPPO). Az EPPO az Európai Unió új független ügyészsége. Az OLAF kölcsönösen együttműködik az Európai Ügyészséggel. A két hivatal információkkal, elemzésekkel, szakértelemmel és operatív támogatással segíti egymás munkáját. |
| 2020 | Decemberben a 883/2013/EU rendelet (az úgynevezett OLAF-rendelet) felülvizsgált változatának elfogadásával új szabályok lépnek életbe. A felülvizsgált rendelet körvonalazza, hogyan fog együttműködni az OLAF az Európai Ügyészség ügyészeivel annak érdekében, hogy együtt gondoskodjanak az uniós pénzek védelméről. Júniusban az OLAF jelentős átszervezésen esik át. Az új belső szervezeti struktúra:
|
| 2019 | Áprilisban a Bizottság elfogadja új csalás elleni stratégiáját, mely a csalások felderítésének, szankcionálásának és megelőzésének további javítását célozza. Az új stratégia következetesebb együttműködést és jobb koordinációt irányoz elő a csalás elleni küzdelemben a Bizottság különböző szervezeti egységei között. Azáltal, hogy sokkal jelentősebb tanácsadói és felügyeleti szerepet ad az OLAF-nak, a stratégia azt hivatott elérni, hogy a Bizottságnak intézményként nagyobb betekintése legyen a csalással kapcsolatos ügyekbe. |
2018 | Ville Itälät nevezik ki az OLAF főigazgatójának. |
| 2017 | Novemberben az EU elfogadja az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó (EU) 2017/1939 rendeletet. E rendelet értelmében az Európai Ügyészség az Európai Unió független és decentralizált ügyészsége lesz, amely az uniós költségvetés elleni bűncselekmények tekintetében hatáskörrel rendelkezik a nyomozásra, a vádhatósági eljárás lefolytatására és az elkövetők bíróság elé állítására. A rendelet által az ezen ügyekben való fellépés céljából bevezetett rendszer az Európai Ügyészség és a nemzeti hatóságok között megosztott hatáskörök elvén alapul. Júliusban az EU elfogadja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvet (az ún. PIF-irányelvet). A jogszabály erősebb és összehangoltabb, közös minimumszabályokat magában foglaló rendszert hivatott létrehozni az uniós költségvetést érintő bűnözés visszaszorítására. A büntetőjog alkalmazásával jobban meg lehet védeni az EU pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét az Unió egészében. |
2015 | A Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság szervezeti átalakítást hajt végre, melynek következtében az OLAF-tól a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósághoz kerül át az euró pénzhamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatkör. |
2013 | 2013. október 1-jén hatályba lép az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU rendelet, melynek hatására jelentősen megváltozik a hivatal tevékenysége és az érdekelt felekkel fenntartott viszonya. A rendelet ezen túlmenően meghatározza az érintett személyek jogait, kimondja, hogy az OLAF és az uniós intézmények között évente egyszer véleménycserét kell szervezni, és előírja, hogy mindegyik tagállam jelöljön ki csalásellenes koordinációs szolgálatot. |
2012 | 2012. február 1-jén számottevően megváltozik az OLAF belső szervezeti felépítése, és komoly változások lépnek életbe a vizsgálati eljárásokat érintően is. Ezek a változások elsősorban arra irányulnak, hogy megerősítsék az OLAF vizsgálati feladatkörét és a csalás elleni szakpolitikák kialakításában játszott szerepét. |
2011 | Az Európai Bizottság új csalás elleni stratégiát Giovanni Kesslert nevezik ki az OLAF főigazgatójának. |
2010 | Az OLAF új, webalapú csalásbejelentő rendszert (FNS) léptet életbe, melynek internetes felületén a polgárok tájékoztathatják a hivatalt olyan ügyekről, amelyekben korrupció vagy csalás gyanúja merül fel. |
2006 | 2006 az első olyan év az OLAF történetében, amikor a hivatal ugyanannyi vizsgálatot folytat le saját hatáskörében, mint ahány ügyben segítséget nyújt a tagállami hatóságoknak. Ugyanebben az évben nagyszabású átszervezés zajlik le a hivatalon belül azért, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az OLAF operatív tevékenysége, javuljon a belső kommunikáció, és megerősödjön a hivatal irányítása. |
2004 | Az Európai Unió a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló tevékenységek előmozdítása céljából létrehozza a Herkules programot. |
2000 | Franz-Hermann Brünert nevezik ki az OLAF első főigazgatójának. |
1999 | A Jacques Santer elnök által irányított Európai Bizottság bukásához vezető események nyomán javaslatok születnek arra vonatkozóan, hogy új csalás elleni szervet (OLAF) kell létrehozni, kiterjedtebb vizsgálati hatáskörrel. A javaslatok eredményeként:
|
1995 | Az UCLAF felhatalmazást kap arra, hogy saját hatáskörben vizsgálatot indítson a különböző forrásokból kapott információk alapján. A Bizottság minden szervezeti egységének tájékoztatnia kell az UCLAF-ot az összes olyan esetről, amikor azt vélelmezik, hogy saját felelősségi területükön csalás történt. |
1993 | Az Európai Parlament ajánlásai nyomán az UCLAF hatáskörei fokozatosan bővülnek. |
1988 | Az Európai Bizottság Főtitkárságán belül létrejön a Csalás Elleni Koordinációs Egység (UCLAF). Az UCLAF együttműködik a csalás elleni tagállami hatóságokkal és biztosítja számukra a több tagállamot érintő szervezett csalások elleni fellépéshez szükséges segítséget és koordinációt. |