Ugrás a fő tartalomra
European Anti-Fraud Office
Csalás bejelentése

Jogi háttér

A csalás elleni küzdelem jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke (korábban: az EK-Szerződés 280. cikke).

1. Az OLAF létrehozása

Módosítások:

2. Az OLAF szerepe – igazgatási vizsgálatok és együttműködés az Európai Ügyészséggel (EPPO) 

Az OLAF fő szerepét és igazgatási vizsgálatok lefolytatására jogosító hatáskörét az alább felsorolt rendeletek és megállapodások határozzák meg. Az igazgatási vizsgálatok körébe a tagállamokban (az EU pénzügyi érdekeivel kapcsolatban) végrehajtott vizsgálatok és az uniós intézmények munkatársait érintő vizsgálatok tartoznak.

A jogi keret legutóbbi módosításai szoros együttműködést írnak elő az Európai Ügyészséggel, melynek keretében a két fél – kerülve az erőfeszítések kettőzését – kölcsönösen kiegészíti egymás tevékenységét és információt cserél egymással. A felülvizsgált rendelet a szabályok észszerűsítése révén szilárdabb keretet biztosít az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez és vizsgálataihoz. A módosított szabályozás rögzíti a bankszámla-információkhoz való hozzáférés szabályait, és erősebb biztosítékokról rendelkezik az OLAF-vizsgálatok által érintett személyek számára.

3. A helyszíni ellenőrzésekre / a tagállamokban lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó horizontális uniós szabályozás

4. Ágazati szabályozás

 A szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével kapcsolatban az alábbi rendeletek tartalmaznak rendelkezéseket:

5. A szabálytalanságok bejelentése

Szakpolitikai területek:

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2020-as programozási időszak:

– 2007–2013-as programozási időszak:

Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap és Európai Tengerügyi és Halászati Alap

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2021-es programozási időszak:

– 2007–2013-as programozási időszak (strukturális alapok és Kohéziós Alap):

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2020-as programozási időszak:

Belügyi alapok

– 2021–2027-es programozási időszak (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Belső Biztonsági Alap, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz):

– 2014–2020-as programozási időszak (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz):

–2007–2013-as programozási időszak (Európai Menekültügyi Alap, Külső Határok Alap, Európai Visszatérési Alap és a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő Európai Integrációs Alap):

Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA)

– 2021–2027-es programozási időszak (IPA III):

– 2014–2020-as programozási időszak (IPA II):

– 2007–2013-as programozási időszak (IPA I):

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 

– 2021–2027-es programozási időszak:

– 2014–2020-as programozási időszak:

6. Az uniós büntetőjog harmonizációja

Az uniós büntetőjog harmonizációjára vonatkozó egyezmények

1. első jegyzőkönyv
2. második jegyzőkönyv és a hozzá tartozó magyarázó jelentés
3. az Európai Bíróság hatásköréről szóló jegyzőkönyv

A Bizottság jelentései az 1995. július 26-i európai uniós egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek tagállami végrehajtásáról:

a) 2004. évi jelentés és melléklete
b) 2008. évi jelentés és melléklete

Megjegyzés: Dánia kivételével minden tagállam esetében a PIF-egyezmény helyébe a PIF-irányelv fog lépni (lásd lent). A PIF-egyezmény csak Dániára lesz alkalmazandó. A PIF-irányelv végrehajtásának határideje 2019. július.

Irányelv az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (PIF-irányelv)

Az irányelv hatálya alá tartozó tagállamoknak (Dánia kivételével minden tagállamnak) két éven belül (2019 júliusáig) át kell ültetniük az irányelvet nemzeti jogrendjükbe. Az említett időpontban az irányelv – a hatálya alá tartozó tagállamok tekintetében – a PIF-egyezmény és jegyzőkönyveinek helyébe fog lépni. Dániára azonban továbbra is a PIF-egyezmény lesz alkalmazandó.

7. Munkamegállapodások

8. Harmadik felekkel aláírt megállapodások

Harmadik felekkel aláírt, vámügyekben megvalósuló kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló rendelkezéseket tartalmazó megállapodások

9. Vámcsalás elleni intézkedések preferenciális tarifális rendszerekben

A csalás elleni záradékok értelmében a vámkedvezmények felfüggeszthetők, ha:

  • nagyszabású csalásra vagy jelentős szabálytalanságra derül fény, vagy
  • az érintett felek közötti együttműködés nem eléggé hatékony ahhoz, hogy sikeresen fel lehessen lépni a vámjogszabályok megszegésével szemben.

A csalás elleni záradékok célja, hogy a vámkedvezményekkel való visszaélés megakadályozása révén felszámolják a tiltott kereskedelmet. A helytelen és tisztességtelen verseny elleni fellépés révén ezek a záradékok védelmet nyújtanak a jogszerű kereskedelmet folytató gazdasági szereplőknek.

Az Európai Unió preferenciális tarifális elbánásban részesít nem uniós országokat azzal a feltétellel, hogy ezek az országok megfelelő csalásellenes intézkedésekkel gondoskodnak a vámkedvezményekkel való visszaélés megakadályozásáról.  Ezt az elvet a Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék szakpolitikai dokumentumai rögzítik.

Ennek eredményeképpen a következő rendszerekhez csalás elleni záradék tartozik:

  • minden önálló rendszer, így például az általános tarifális preferenciarendszer (GSP-rendszer), amely mintegy 76 országra terjed ki (2018-ban);
  • az egyezményes tarifális preferenciarendszerek, pl. a szabadkereskedelmi megállapodások és a gazdasági partnerségi megállapodások, melyek további 45 országra terjednek ki.

A csalás elleni záradékok elnevezése különböző lehet, így pl.:

  • az igazgatási együttműködésre vonatkozó egyedi rendelkezések (a Kolumbiával, Peruval és Ecuadorral kötött szabadkereskedelmi megállapodás; és a Mexikóval kötött megállapodás, amely még nem lépett hatályba)
  • a preferenciális elbánás érvényre juttatása (Chile),
  • az igazgatási együttműködés elmulasztása (Montenegró),
  • a preferenciális elbánásra vonatkozó egyedi intézkedések (Vietnam és Japán [ez utóbbi ország esetében a hatálybalépés még nem történt meg]).

A csalás elleni záradékok jegyzéke

10. Ítélkezési gyakorlat

Az Európai Unió Bíróságának az OLAF szempontjából fontos döntéseit felsoroló jegyzék